TÜZIFA TUDNIVALÓK2 Fogalmak
Sok félreértést lehet elkerülni ha a fogalmakkal tisztában vagyunk. Ehhez kívánok egy kis segítséget nyújtani.
Száraz fa/Nedves fa
Az elméleti szárazfa fűtőértékhez képest a nedves fa fűtőértéke akár ÖTÖDE is lehet kg-onként. Ennek oka, hogy a szárazfa egyrészt sokkal könnyebb, másrészt a nedves fa esetén az energia jó része a fában lévő nedvességtartalom vízgőzzé alakítására megy el.
A nedves fát azért is kerülni kell, mert a füstgáz magas nedvességtartalma miatt az könnyen kondenzálódik a kéményben (kátrányképződés, dugulás.).
A nedves fa esetében mindig a belső nedvességtartalomról beszélünk. Az esőben kint hagyott száraz fa nem szívja meg magát. Más egyéb problémák miatt (például korhadás, gombásodás) érdemes szárazon tartani tüzifánkat, de egy kis eső miatt a száraz fa nem válik nedves fává.
A nedves fa néhány héten át történő cserépkályha melletti "szárítása!?" nem elegendő a belső nedvességtartalom eltávolítására. Ehhez bizony idő kell.
Tehát kerüljük a nedves fa tüzelését.
Keményfa/Puhafa
Általános vélekedés hogy a puhafa rossz, nem ad meleget, hamar leég, a keményfa jó, mert lassan ég el és parazsa csak sokára hamvad el. Ez természetesen mind (részben) igaz.
|
Keményfák |
MJ/kg |
kg/m3 |
Mj/m3 |
|
Cser |
19 |
800 |
15 200 |
|
Tölgy |
16 |
800 |
12 800 |
|
Gyertyán |
15,8 |
760 |
12 008 |
|
Bükk |
15,6 |
750 |
11 700 |
|
Kőris |
16,9 |
690 |
11 661 |
|
Akác |
14,2 |
740 |
10 508 |
|
Juhar |
14,5 |
680 |
9 860 |
|
Puhafák |
MJ/kg |
kg/m3 |
Mj/m3 |
|
Nyír |
19 |
650 |
12 350 |
|
Éger |
17,6 |
550 |
9 680 |
|
Nyár |
16,8 |
460 |
7 728 |
|
Fűz |
13,4 |
380 |
5 092 |
|
Fenyőfélék |
kb.14 |
500-650 |
6 900-9 200 |
Az hogy mi éri meg jobban elég összetett kérdés.
Ha súlyra veszem a száraz fát akkor egyes puhafák megközelítik a keményfák energiatartalmát.
Ha m3-re vesszük, akkor már a keményfák vezetnek, de az emberek többsége azért ennél nagyobb előnyre számított volna.
Azért a keményfának vannak további előnyei. ilyen például a lassú égés. Ha pl. hőcsrélő nélküli kazánban égetem el a fát, nagyon nem mindegy, hogy mennyi idő alatt adja le az elégetett fa a benne lévő hőt. Aki aludt már egyszerű nem hőtárolós vaskályha mellett tudja hogy a begyújtást követően izzad az ember mintha szaunában lenne, éjszaka meg felébred dideregve hogy fázik. A leadott hőmennyiség ugyan megvolt, de azért időben eltolva jobb lett volna.
A fenyőfélék esetében a cserépkályha készítők, kéményesek próbálják lebeszélni a fogyasztókat ezek használatáról. A fő indok a fában lévő gyantatartalom ami a kéményben történő lerakódás esetén jelentős problémákat okozhatnak. Ez természetesen így van. De hát aki volt már kirándulni magasabban fekvő településeknél ahol eleve más fa nem is marad meg mint fenyő, ott bizony ebből építkeznek és ezzel is fűtenek.
A fenyőfélék esetében
- a fa szárítására kell nagy gondot fordítani
- lehetőleg rakjuk vegyesen
- ne fojtsuk le idő előtt az égést
- ha kazánt használunk, kátrányképződés esetén az előremenő vízhőmérsékletet állítsuk magasabbra hogy a víz ne hűtse le túlságosan a keletkezett füstgázt.
Tökéletes Tökéletlen égés
Az égés minőségét a hamuképződés mennyisége jól jellemzi. Minnél tökéletesebb az égés, annál kevesebb hamu keletkezik.
A faelgázosító kazánok esetében a felszabaduló fagázok is elégetésre kerülnek.
Az emberek többsége szereti kitolni az égés idejét. Ennek egyik módja a tűz fojtása. Kevesebb levegő hozzáadása csökkenti a láng nagyságát, sőt el is fojthatja azt. Ez azonban tökéletlen égéshez, kormolódáshoz vezet, illetve a fagázok esetleges felhalmozódása és visszalobbanása/robbanása is komoly veszélyt jelenthet. A megfelelő szellőző levegő mennyiség meghatározása gyakorlatot igényel.
Fa feldolgozottság
Méteres feldolgozatlan: Erdészetek így adják általában erdei m3-ben
Darabolt: Szokták kuglizottnak is mondani. A favágó a fát erre a 35 40 cm-es darabokra vágja fel láncfűrésszel vagy daraboló géppel. Ezt a fogyasztónak kell baltával felhasogatnia.
Hasított darabolt: Ez a konyhakész verzió. Fel van darabolva 35-40 cm-es darabokra és fel is van hasogatva.
