Ki akarja vágatni a szomszéd a fámat megteheti-e? Kötelezhet-e a szomszéd az egésszéges fám kivágására? Jogszabályok összefoglalása, Jegyzői eljárásrend birtokvédelemmel kapcsolatban. Hogyan döntsem el hogy ki kell-e vágni a fámat?

A fakivágás mellett több megkeresés keletkezett, hogy adjak tanácsot jogi természetű vitás ügyekben.

Hangsúlyozom, hogy tevékenységem csupán veszélyes fakivágásra terjed ki. Jogi természetű vitás kérdésekben mértékadó állásfoglalást nem áll módomban tenni. Azonban az elmúlt évek tapasztalata és jogi természetű kérdések iránti általános érdeklődésem lévén némi segítséget kívánok nyújtani azok számára, akik teljesen tájékozatlanok. Ennél részletesebb konkrét ügyekben kérem forduljanak arra hivatott szakemberhez.

A honlapon korábban is találhatóak voltak utalások e témában, amire legnagyobb csodálkozásomra rengeteg keresés érkezett. Ezen igényt kívánom most kielégíteni kevesebb véleménnyel és több törvényi hivatkozással.

Induljunk ki a legáltalánosabb esetből. Az ingatlanomon található egy nagy darab fa, ami zavarja a szomszédot.

A lényeg a zavarás mértékében van. Én itt megkülönböztetnék 3 szintet.


1.szint: A telkemen lévő fa beárnyékolja a szomszéd telkét, ami Őt oly mértékben zavarja hogy az már számára elviselhetetlen.

2.szint: Az első szinten túl, a telkemen lévő fának vannak a szomszédba átnyúló ágai is. A lehulló levelek apróbb ágak munkát jelentenek a szomszédnak. Elmondása szerint a levelek akár még a csatornát is eldugaszolhatják.

3.szint. A második szinten túl az áthajló ágak konkrétan verik a ház oldalát vagy a tetőt, a gyökerek emelik az épületet, tehát konkrét kézzelfogható kárt okoznak a szomszédos építményben.

Itt egy picit álljunk meg. Én magam az első két szint esetén a fa tulajdonosának oldalán állok, míg a harmadik szint esetén, egyértelműen a szomszéd oldalán.

A lehető legjobb valamiféle egyezségre jutni. Rossz szomszédság török átok szokták volt mondani a régiek. Ez persze nem azt jelenti, hogy minden kívánságot teljesíteni kell, de érdemes valamiféle kompromisszumra törekedni.

Mit tehet a szomszéd?

A vitás kérdések elintézése a szomszéd vérmérséklete, érzelmi beállítottsága alapján sokféle lehet. Tegyük fel a szomszéd valamiféle logikusnak tűnő félig jogkövető magatartás mellett marad.

⦁    Szóban felszólítja a fa tulajdonosát a zavarónak ítélt fa kivágására, amit a fa tulajdonosa nem hajlandó elvégezni.
⦁    Írásban is felszólítja a fa tulajdonosát a zavarónak ítélt fa kivágására, amit a fa tulajdonosa nem hajlandó elvégezni.
⦁    Ügyvéd által szólítja fel a fa tulajdonosát a zavarónak ítélt fa kivágására.

Na ez utóbbi már érdekesebb, mert azért az ügyvédnek a perrel történő fenyegetés mellett illik valamiféle jogszabályra is hivatkozni. (de persze találkoztam már olyan esettel is hogy egy esetleges per vesztés esetén a perköltség kellően magas volta jelentette félelemre apelláltak, mert hát ki akar bíróságra járni vagy esetleg ügyvédet fogadni)

⦁    A vélt károsult a jegyzőhöz fordul és birtokvédelmet kér. Előfordul nem egyszer, hogy ezt sajnos meg is kapja. A jegyzői határozat kötelező érvényű. De azért ez nem a világ vége. A jegyzőnek ki kell vizsgálnia az ügyet. Ekkor persze mindkét fél megalgatására sor kerül. A határozatot a másik fél meghallgatása nélkül nem hozzák meg. A jegyző tájékoztatja mindkét felet jogaikról, az eljárás menetéről stb. Ettől nem kell félni. Nem valamiféle rendőrségi kihallgatásról van tehát szó. Büntetésről pedig egyáltalán nem lehet szó.

A jogszabályi hivatkozás nem túlságosan gazdag.

  • PTK (Polgári Törvénykönyv)
  • 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet a fás szárú növények védelméről
  • 2013. évi CLXXIV. törvény a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól
  • 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről. (ez a természetvédelmi területekről stb szól, nem vonatkozik a lakóingatlanon történő fakivágásra.)
  • 17/2015. (II. 16.) Korm. rendelet a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról

Egyenlőre ennyit találtam. Ha valaki talál más ide vonatkozó jogszabályt kérem írjon. Érdekel

Ezen kívül keletkeztek különböző bírósági állásfoglalások, határozatok amik iránymutatóak lehetnek a jogalkalmazók részére.

Nézzük meg ezeket sorra. Nem idézem a jogszabály teljes egészét csupán a számunkra fontos és általában ide-oda citált részeit idézném.

346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet a fás szárú növények védelméről
1. § (1) E rendelet hatálya - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével
- a fákra, cserjékre (a továbbiakban együtt: a fás szárú növényekre) terjed ki.

 


A fás szárú növények telepítése
2. § (1) Fás szárú növény az ingatlan azon részén és oly módon telepíthető, hogy az
- figyelemmel az adott faj, fajta tulajdonságaira, növekedési jellemzőire, szakszerű kezelésére
- az emberi életet és egészséget nem veszélyeztetheti, a biztonságos közlekedést nem akadályozhatja, valamint nem okozhat kárt a meglévő építményekben, létesítményekben, és nem akadályozhatja azok biztonságos működését.
(2)4  A közterületen lévő fasor fahiányainak pótlása csak az adott fasor vonalába történő telepítéssel, a fasorra jellemző faj, fajta felhasználásával történhet, ha annak környezeti feltételei adottak.
(3)5  Fás szárú növény pótlása nem történhet az 1. mellékletben felsorolt fajok egyedeivel.
(4)6  Ha a pótlás az 1. mellékletben szereplő inváziós fás szárú növény kivételként meghatározott kertészeti változataival történik, az ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője, vagy az ingatlanon lévő fás szárú növényekkel bármely jogviszony alapján rendelkezni jogosult használója (a továbbiakban együtt: használó) köteles gondoskodni a fás szárú növény továbbterjedésének megakadályozása érdekében az újulat eltávolításáról.


A fás szárú növények fenntartása, kezelése
3. § Tilos a fás szárú növények felületének jogellenes - a 4. § (1) bekezdésben foglaltakkal ellentétes - megsértése, csonkítása, továbbá részeinek közvetlen vagy közvetett károsítása.
4. § (1) A használó köteles gondoskodni az ingatlanon lévő fás szárú növények fenntartásáról, az adott faj tulajdonságainak megfelelő szakszerű kezeléséről (így különösen víz- és tápanyag-utánpótlásról, metszésről, növény-egészségügyi beavatkozásról), valamint szükség szerinti pótlásáról.
(2) A használó köteles gondoskodni az ingatlanán lévő fás szárú növények emberi életet, egészségét veszélyeztető részeinek eltávolításáról.
(3) A használó - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - köteles gondoskodni a fás szárú növények emberi életet, egészségét veszélyeztető származékainak, így különösen ágak, virágzat, termés, levelek összegyűjtéséről. A használó mentesül az összegyűjtési kötelezettség alól, amennyiben a humuszképződés nem ellentétes a terület rendeltetésével.
5. § (1) Közterületen közművezetéket - a 8. § (3)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - úgy kell elhelyezni, hogy az a fás szárú növényt ne veszélyeztesse, közvetlenül vagy közvetetten ne károsítsa.
(2) Belterületi közterületen - a közúti forgalom számára igénybe vett terület (úttest) kivételével - a síkosság-mentesítésre olyan anyag használható, amely a közterületen vagy annak közvetlen környezetében lévő fás szárú növény egészségét nem veszélyezteti.
(3) Közterület burkolatának építésénél és -felújításánál a fás szárú növény töve körül legalább 2,25 m2 víz- és légáteresztő felületet kell hagyni.
(4)7  Az érintett földrészlet fekvése szerinti települési önkormányzat (fővárosban a kerületi önkormányzat) jegyzője, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző (a továbbiakban: jegyző) a használót az (1)-(3) bekezdésben és a 4. §-ban meghatározott fenntartási és kezelési feladatok, továbbá a 2. § szerinti telepítési előírások teljesítésére kötelezheti.


Ezenkívül foglalkozik még a törvény:  A közterületen lévő fás szárú növények kivágásáról és pótlásáról.
TÖRVÉNYI IDÉZET VÉGE


Tehát a magán ingatlanon azaz nem erdészeti besorolású lakóingatlan esetében a fakivágást nem szabályozza.


Összefoglalva(saját megjegyzés)

  • 3. szint esetén, tehát ha a növényzet konkrét kárt okoz, a károkozást meg kell szüntetni. Ez nem lehet kérdés.
  • A gépjármű beállást (biztonságos közlekedést), a kiállás esetén a láthatóságot nem akadályozhatja.
  • A száraz ágakat le kell, hogy vágja a tulaj. (a szomszédra vagy az ott álló gépjárműre, házra ráeső száraz ág a tulaj felelőssége)
  • "A használó - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - köteles gondoskodni a fás szárú növények emberi életet, egészségét veszélyeztető származékainak, így különösen ágak, virágzat, termés, levelek összegyűjtéséről.”
    Ez érdekes: Itt ugyanis mindenki azt olvassa ki a szövegből, amit akar. A szomszéd azt olvassa ki, hogy gyere át és szedd össze a levelet. De valójában itt valójában az emberi életet egészséget veszélyeztető származékok összegyűjtéséről van szó, ami bizonyos fafajtáknál lehet akár a termés vagy a levél is.

2013. évi CLXXIV. törvény a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól
1. Általános rendelkezések

1. § (1) Az ingatlanok használatának e törvényben nem szabályozott kérdéseire a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni.

2. Szomszédjogok

2. § (1) Ha a tilosban talált állat tulajdonosa ismert, az ingatlan tulajdonosa köteles őt az állat befogását követően annak elszállítására felszólítani, de mindaddig visszatarthatja az állatot, amíg az az által okozott kárt az állat tulajdonosa meg nem téríti.
(2) Ha a tilosban talált állat tulajdonosa nem ismert, a Polgári Törvénykönyv találásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(3) Ha a kirepült méhrajt annak tulajdonosa két napon belül nem fogja be, azon birtokbavétellel bárki tulajdonjogot szerezhet.
3. § (1) Az ingatlan tulajdonosa felszedheti az ingatlanára a szomszédos ingatlanról áthullott terményt, ha a növény tulajdonosa a termény beszedését elmulasztotta.
(2) A közterületre hulló terményt bárki felszedheti, ha a növény tulajdonosa a termény beszedését elmulasztotta.
(3) A két ingatlan határvonalán álló növény és terménye egyenlő arányban illeti a szomszédos ingatlanok tulajdonosait.
4. § (1) A szomszédos ingatlanok elválasztására szolgáló kerítés, mezsgye vagy növény használatára az ingatlanok tulajdonosai közösen jogosultak.
(2) A szomszédos ingatlanok elválasztására szolgáló kerítés, mezsgye vagy növény fenntartásával járó költségek olyan arányban terhelik az ingatlanok tulajdonosait, amilyen arányban őket jogszabály vagy megállapodásuk annak létesítésére kötelezi. Ha jogszabály vagy a felek megállapodása a fenntartás kérdéséről nem rendelkezik, a költségek őket a határolt földhosszúság arányában terhelik.
(3) Ha a szomszédos ingatlanok határvonalán álló növény valamelyik ingatlan rendes használatát akadályozza, illetve kárt okoz vagy annak veszélyével fenyeget, és az érdeksérelem más módon nem hárítható el, az ingatlan tulajdonosa követelheti, hogy azt közös költségen távolítsák el.
5. § Az ingatlan tulajdonosa csak akkor jogosult az áthajló ágak és átnyúló gyökerek levágására, ha azok az ingatlan rendes használatát akadályozzák, és azokat a növény tulajdonosa felhívás ellenére sem távolítja el.
6. § (1) A 2-5. §-okat alkalmazni kell a közös tulajdonban álló ingatlant természetben megosztva használó tulajdonostársak egymás közötti viszonyában is.
(2) A 2. § (1) és (2) bekezdés, a 3. § (1) bekezdés és a 4. § (1) bekezdés alkalmazásában az ingatlan tulajdonosával egy tekintet alá esik az ingatlan egészét vagy valamely meghatározott részét jogszerűen használó személy.
TÖRVÉNYI IDÉZET VÉGE

Összefoglalva(saját megyjegyzés):

  • Az átnyúló ágakon lévő gyümölcsöt sem szedhetné le a szomszéd csak azt ami leesett és nem a tulj nem jelentkezett érte.
  • Itt a jogszabály már arra az esetre is kitér, hogy mi van akkor ha a fa a határon van. Hangsúlyozom nem az számít hogy ki ültette, hanem hogy hol van.
  • Itt a 4.§ (3) pontja az amit esetleg ügyvédi felszólítás esetén idézni szoktak. Hivatkoznak az ingatlan rendes használatának akadályoztatására.

Erre térjünk ki később, mert ezzel kapcsolatban született bírósági állásfoglalás)

A jegyzői döntéseket másodfokon többször elkaszálták e miatt a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának született egy állásfoglalása 2014-ben még a régi PTK-ra vonatkoztatva.

Tekintsünk el a konkrét ügyről és koncentráljunk a megállapításokra. Az alábbiakban, egy nagyon szűk összefoglalást adok magáról az állásfoglalásról úgy hogy az általam fontosnak ítélt részeket idézem.

A lényeg mégis a cím mondatában található.

Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának PK 3. szám alatt született állásfoglalása
Növényzet eltávolítása iránt indított perben a döntésnél irányadó szempontok*
A szomszédos ingatlanon - különösen a közös határvonal közelében - levő növényzet zavaró, károsító hatása miatt a növényzet eltávolítása iránt indított perben mindenkor azt kell vizsgálni, hogy a növényzet szükségtelenül zavarja-e a szomszédot ingatlana birtoklásában, okoz-e kárt, vagy fennáll-e a károsodás veszélye.
A növényzet kivágására való kötelezésre kivételesen kerülhet sor, csak abban az esetben, ha az érdeksérelem más módon, így kártérítéssel sem hárítható el.

A tulajdonos az ingatlan használata során az azon lévő növényzet tekintetében is köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat - különösen szomszédait - szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné. Az ezzel kapcsolatos perekben a felek magatartásának jogszerűségét a Polgári Törvénykönyvnek a joggyakorlásra és az együttműködésre vonatkozó általános szabálya (Ptk. 4. és 100. §-ok) és egyes különös szomszédjogi rendelkezései (Ptk. 101-104. §-ok) szerint kell elbírálni. Figyelemmel kell lenni azonban arra is, hogy a Ptk. szomszédjogi rendelkezéseitől más jogszabályok, továbbá a felek megállapodásai is eltérhetnek (Ptk. 106. §). A növényzet telepítésére, kezelésére vonatkozóan a tulajdonosi jogok gyakorlását termelési, egészségügyi, építésügyi stb. előírások is érinthetik [Ptk. 108. § (3) bek.].

Nem mellőzhető ilyenkor sem annak vizsgálata, hogy a növényzet szükségtelenül zavarja-e a szomszédot ingatlana birtoklásában, használatában, okoz-e kárt, vagy fennáll-e károsodás veszélye.

A növényzet zavaró - leggyakrabban árnyékoló, ritkábban kilátást elvonó - hatása miatt indított perekben, amelyekben a szomszéd rendszerint a növényzet kivágását, eltávolítását igényli, az érintett tulajdonosoknak (egyéb használóknak) az ingatlan birtoklásához és használatához fűződő érdekeik egybevetésével, a körülmények gondos mérlegelésével kell a jogvitát eldönteni, figyelemmel arra is, hogy a szomszédoknak egymás közötti kapcsolatukban a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően kölcsönösen együttműködve kell eljárniuk. Ezért jelentőséget kell tulajdonítani annak is, hogy a szomszéd olyan időben tiltakozott-e az ültetés ellen - feltéve, ha a várható érdeksérelmet felismerhette -, amikor az áttelepítés még nem járt volna aránytalan költséggel. A kölcsönös érdekek mérlegelése mellett tekintettel kell lenni az ingatlan fekvésére, valamint a környezetvédelem szempontjaira is.

Az említett körülmények indokolttá tehetik, hogy a bíróság az érdeksérelem egyéb módon történő (pl. csonkolás, áttelepítés) elháríthatóságának hiányában a kivágásra, eltávolításra való kötelezés helyett az okozott kár megtérítését rendelje el. Ha a jogszabály a növényzet kivágását engedélyhez köti, figyelemmel kell lenni arra is, hogy az illetékes hatáskörrel rendelkező szerv a növényzet kivágásához szükséges engedélyt megadja-e vagy sem.

TÖRVÉNYI IDÉZET VÉGE

Összefoglalva (Saját megjegyzés)

  • A kulcsszó a „SZÜKSÉGTELENÜL” „hogy a növényzet szükségtelenül zavarja-e a szomszédot ingatlana birtoklásában” Csak ezt követően lehet szó kártérítésről és egyéb esetekről. Az árnyék, illetve a levelek nem minősülnek szükségtelen zavarásnak.


BH2010. 213.(BH= Bírósági Határozat).

A határozat még a régi PTK-ra vonatkozott. Itt a lehullú ág személyi sérülést okozott egy kollégiumban.

Az ingatlan tulajdonosa felel az ingatlanán lévő fa lehullott ága által okozott kárért, ha karbantartási, ellenőrzési kötelezettségének elmulasztása megállapítható. Az ingatlan tulajdonosát a szomszédos ingatlanról átnyúló ágak tekintetében is terheli az a kötelezettség, hogy megvizsgálásuk alapján megállapítsa, hogy azok balesetveszélyesek-e [1959. évi IV. törvény 101. § (1) bekezdés és 339. § (1) bekezdés].

A másodfokú ítélet indokolása szerint az elsőfokú bíróság azt helyesen állapította meg, hogy az alperest az ingatlanán található fák állapotának ellenőrzése, karbantartása, a balesetveszélyes ágak szükség szerinti eltávolítása terén kötelezettség terheli, nem értett egyet azonban azzal, hogy a szomszéd ingatlanról átnyúló faágak tekintetében is fennállna hasonló kötelezettsége.

Az áthajló ágak idegen tulajdonban állnak, amelyek tekintetében az alperes azok levágására nem jogosult, csupán az a kötelezettség terheli, hogy felhívja a szomszédot ezek eltávolítására és csak ennek elmaradása esetén távolíthatja el azokat [Ptk. 101. § (2) bekezdés].

A Ptk. 102. § (1) bekezdése alapján az alperest olyan kötelezettség is terheli, hogy az áthajló ágak levágása érdekében megengedje a szomszédnak az ingatlanára való belépést. Az alperesnek azonban az ezzel kapcsolatos kötelezettsége csak a szemmel láthatóan balesetveszélyes ágak tekintetében áll fenn, az egészségesnek látszó ágak kapcsán nincs olyan kötelezettsége, hogy azok eltávolítására szólítsa fel a szomszédot.

Az 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 164. §-ának (1) bekezdése értelmében azonban a felpereseket terhelte annak bizonyítása, hogy kárukat az alperes mulasztása okozta, ennek sikertelenségét a felperesek terhére kell értékelni. Miután a felperesek kára és az alperes esetleges mulasztása közötti okozati összefüggés nem bizonyított, a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése nem alkalmazható.
TÖRVÉNYI IDÉZET VÉGE

Összefoglalva (saját megjegyzés):

  • Ha száraz ágat lát a szomszéd és annak levágását felhívásra elmulasztom, azt önhatalmúlag levághatja, de egészséges ágat nem vághat le.

AJB-565/2018 Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedék érdekeinek védelmét ellátó helyettesének közös jelentése

Én itt csak szemelvényeket idézek. Akit érdekel, keressen rá a teljes szövegre.
Itt egy olyan esetről szól a történet, amikor a szomszéd a fa tulajdonosának területén lévő 2 db nyírfa illetve egy platánfa kivágatását kezdeményezte a jegyzőnél birtokvédelmi eljárás keretében.

  1. A jegyző az eljárás során szakértő erdőmérnököt vont be a határozat meghozatala előtt. (Tehát nem csak egyszerűen hozott egy döntést).
  2. A szakértő az átnyúló nyírfaágakat veszélyesnek ítélte, a platán esetében az átnyúló ágak eltávolításán túlmenően viszont azt a megállapítást is tette, hogy az nyomja a térkőburkolatot tehát azt majd ki kell vágni.
  3. A jegyző ez alapján kötelezte a tulajdonost a ház fölé nyúló ágak eltávolítására, és a platán 2 éven belüli kivágására. A jegyző hivatkozott Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának fentebb idézett 3. állásfoglalkására. A jegyző vizsgálta a „szükségtelen zavarás, kár okozás „ veszélyét.
  4. A jegyzői határozat tartalmazta hogy a határozat a fellebbezéstől függetlenül végrehajtandó.
  5. A tulajdonos az eljárás során együttműködő volt. Jelezte
    - hogy a falevelek összegyűjtéséhez szükséges lombzsákot biztosítaná a szomszédnak,
    - a díszburkolat lerakása esetleg nem volt szakszerű
    - az árnyék a fa fekvése miatt nem a szomszéd területére hanem a tulaj területére esik. stb.  

A jegyzői határozat ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. Az érintett félnek bírósági úton kell fellebbeznie. A bíróság feladata hogy felülbírálja a jegyző előtt lezajlott eljárás utáni vitát, de nem a jegyzői eljárás szabályszerűségét vizsgálja, hanem a birtokláshoz való jogot vizsgálja.

Az Új PTK (polgári törvényköny)-ra való hivatkozások
5:5. § [A birtokost megillető birtokvédelem]
(1) A birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják (a továbbiakban: tilos önhatalom).

5:8. § [Birtokvédelem a tényleges birtoklási helyzet alapján]
(1) A birtokos egy éven belül a jegyzőtől is kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését.
(2) A jegyző elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását és a birtoksértőt a birtoksértő magatartástól eltiltja; kivéve, ha nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelmet kért, nem jogosult a birtoklásra vagy birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles. A jegyző - kérelemre - jogosult a hasznok, a károk és a költségek kérdésében is határozni.
(3) A jegyző határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. Az a fél, aki a jegyző birtokvédelem kérdésében hozott határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságtól a másik féllel szemben indított perben kérheti a határozat megváltoztatását.

5:23. § [A dolog használatának általános magánjogi korlátja]
A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.

A birtoklásban való zavarás tág értelemben szokták felfogni.

17/2015. (II. 16.) Korm. rendelet a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról
3. § (1) *  A jegyző a kérelmet és a csatolt bizonyítékokat az eljárási határidő megkezdődésétől számított három napon belül nyilatkozattétel céljából saját kézbesítője útján vagy személyesen átadott iratként kézbesíti, illetve elektronikusan vagy postai úton hivatalos iratként megküldi az ellenérdekű félnek.
(2) A jegyző az eljárás során tájékoztatja az eljárásban részt vevőket az eljárással kapcsolatos jogaikról és kötelezettségeikről.

4. § Az ellenérdekű fél a kérelemben foglaltakra vonatkozóan írásban vagy szóban nyilatkozatot tehet. A szóban tett nyilatkozatot jegyzőkönyvbe kell foglalni.

5. § A jegyző a tényállás tisztázásához szükséges bizonyítékokat az eljárási határidő lejártát megelőző ötödik napig fogadja be, ezt követően a bizonyítási eljárást befejezi, és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján meghozza a határozatát.

6. § A jegyző határozattal elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását és a birtoksértőt a birtoksértő magatartástól eltiltja, ha a kérelemben foglaltakat a megismert bizonyítékok alapján megalapozottnak találta.

7. § (1) A jegyző a kérelmet határozattal elutasítja, ha
a) a kérelemben foglaltakat a megismert bizonyítékok alapján nem találta megalapozottnak,
b) megállapítja hatáskörének vagy illetékességének hiányát,
c) valamely fél halála vagy a jogi személy jogutód nélküli megszűnése következtében az eljárás okafogyottá vált,
d) a birtokvédelmet kérő a kérelem valamely tartalmi elemére vonatkozóan nem nyilatkozott,
e) a birtokvédelmet kérő az illetékfizetési kötelezettségének - az illetékekről szóló törvény szerinti felhívásban foglaltaknak megfelelően - nem tett eleget,
f) a kérelmet nem az arra jogosult terjesztette elő,
g) ha a birtokvédelmet kérő ugyanazon birtoksértő magatartásra vonatkozóan változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett kéri az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését, amely tekintetében jegyző a kérelmet érdemben már elbírálta, kivéve, ha az ügyre vonatkozóan új tény vagy új bizonyíték merül fel.
(2) A jegyző a kérelmet az (1) bekezdésben meghatározott okok alapján - az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak kivételével - bármikor elutasíthatja.

A kúria a PFV I.21.625/2012/10 számú döntésében egy hasonló ügyben kijelentette:
A felperesnek az ingatlana zavartalan használatához fűződő érdeke ált ellen egy ezüstfenyő környezetvédelmi érdekével. A fák porelvonó, levegőtisztító hatásuk folytán a lakókörnyezet javításában fontos szerepet töltenek be, így azok telepítése és a meglévő zöld növényzet megóvása általános környezetvédelmi érdek.

Erre tekintettel a szomszédjogi vitákban általában nem kerülhet sor a fák kivágásának elrendelésére.

A jegyzőnek van egy 1 éves időablaka.
PTK 5:8. § [Birtokvédelem a tényleges birtoklási helyzet alapján]
(1) A birtokos egy éven belül a jegyzőtől is kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését.
Az eljárás során vizsgálja, hogy a zavaró hatás a beadást megelőző 1 éven túl is fentált-e ha igen, el kell utasítani a beadványt hatáskör hiányára tekintettel.

A jegyző kérhet az eljárás során helyszíni szemlét vagy szemléket. A bizonyítás azt a felet terheli aki ki akarja vágatni a fát illetve akinek az állítását a jegyzőtől való elfogadását kéri.
Szakértőt a jegyző nem kérhet, de ha valamelyik fél szakértőt fogad, azt bizonyítékként értékeli.
PTK 5:8. § (4) A jegyzőnek a birtoklás kérdésében hozott határozatát a meghozatalától számított három napon belül végre kell hajtani.

A bírósághoz való fordulás esetén lehetőség van a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemre.
A kúria úgy fogalmaz hogy a jegyzői eljárás során a bizonyítási eszközök erősen korlátozottak. Ezért a jegyzőnek kerülniük kell a végleges visszafordíthatatlan megoldásokat kivéve élet és vagyonbiztonság veszélye esetén.

Az esettel kapcsolatban a Kúria nehezményezte hogy a jegyző a birtokvédelmi eljárás mellett nem kezdeményezett egy „fakivágási eljárás” ami vizsgálta volna az egésszéges környezethez való jogot a birtokvédelemmel szemben.

A kúria határozatában felszólította az Önkormányzatot, hogy a jövőben fordítson nagyobb figyelmet a fás szárú növények védelmére, illetve a birtokvédelmi határozatok végrehajtási határidejének módosítását kezdeményezte.


A végleges ÖSSZEFOGLALÓ

  1. Konkrét veszélyeztetés esetén tegyünk ellene. Vágjuk le a veszélyt jelentő ágakat.
  2. Ha a gyökérzet nyomja a szomszéd ház alapját, reped a fal, vágjuk ki a fát.
  3. Ha a fa az uralkodó széljárást figyelembevéve a szomszédot veszélyezteti, vágjuk ki. Különös tekintettel a fenyőfélék esetében ahol felszíni a gyökérzet.
  4. A veszélyes átnyúló száraz ágakat vágjuk le. Beszéljünk a szomszéddal, próbáljunk közös álláspontra jutni.

Benapozás hiánya elleni tiltakozásnak nem kell helyt adni.

Áthulló levelek esetében ahogy a szomszéd nem perli az Önkormányzatot az utcai fákról kertbe hulló levelek miatt, úgy jó eséllyel Önt sem fogja tudni perbe fogni.

A jó kapcsolat érdekében a szomszéd csatornáját néha takarítsa ki.

 

Hát ennyi volt remélem tetszett. Ez persze még nem teljes.

Ha talál esetleg olyan határozatot mely támogatja vagy esetleg a fentebb leírtak ellen szól, kérem küldje meg az info@fehervarifavagas.hu email címre. Hátha közösen okosabbak leszünk

Deák Ferenc mondotta volt

Sok kincsekkel áldotta meg a természet hazánkat, de az irigy sors megtagadta tőlünk a legszebb áldását, a közértelmet és egyetértést – talán azért, hogy a magyar soha virágzó nagyságra ne emelkedhessék, soha igazán szabad és független ne lehessen.

Törekedjünk hát a közértelemre.
Kedves szomszédok: Ne jelentsék fel a fa tulajdonosát csak ha tényleg kárt okoz az épületükben
Kedves fa tulajdonosok: Gondozzák fájukat, és ha tényleg bántja a szomszédos házat, vágják ki és ültessenek másikat odébb. A konkrét károkozásért fizetendő kártérítés sokkal nagyobb lehet mint a fa eszmei értéke.

Én magam az elmúlt 30 évben az emberi butaság olyan hullámaival találkoztam mindkét oldalon ami ép ésszel alig volt felfogható. A különböző közösségi oldalakon egymást hergelő sokszor becsületsértésig elmenő véleménnyilvánítások nem segítik elő a párbeszédet.

A mai időjárási körülményeket nem kell senkinek bemutatni. Ez a korábbi évekhez képest mindenképpen korábban nem látott fokozott veszéllyt jelent. A fák jelentette veszéllyel együtt kell élni ha nem akarjuk környezetünket kipusztítani.  A kérdés mindig az, hogy a meglévő alap veszély hol vált át elviselhetetlen állapotra. Ezt a kérdést nem egyszerű megválaszolni. 

Van rá erdészeti szakértő által adott válasz. Léteznek költséges egzakt mérési módszerek melyekel a fa állapotára vonatkozó konkrét méréseket tudnak végezni.

Ha tanácsot kérnek tőlem a következőket szoktam vizsgálni

  1. Uralkodó szélirány
    Az uralkodó szél az épület felé tolja a fát, vagy csak valamely oldalkerítés felé.
     
  2. A lombkorona sűrüsége
    Sűrű lombkorona amit semmi sem véd, vagy vannak más fák a környezetben amik tompíhatják a szél erejét
     
  3. A fa látható állapota:
    - Kiszáradt, beteg,
    - korhad a törzs,
    - gombafélék jelennek meg rajta,
    - odvas pl letört ágak helyén keletkező réseken keresztül meddő víz korhassza belülről a fát.
     
  4. A fa fajtája
    Jegenyenyár vagy más nyárfa
  • Magasra nő
  • kiemelkedik környezetéből
  • könnyen törik
  • gyakran belülről kifelé korhad.

    Nem szoktam javasolni 15-20 m feletti ilyen típusú fa közvetlen ház mellett történő meghagyását. Nem beszélve arról hogy minnél nagyobb annál nehezebb a biztonságos kivágás. A kosaras daru általában a nagy magasság miatt szóba sem jöhet. Alpintechnikai módszerek alkalmazása mellett lehet csak áganként lebontani. Nem egyszerű a sokszor kis helyek miatt.

    Fenyőfélék
    Felszíni gyökérzetük miatt jelentenek veszélyt környezetükre.
    Előny hogy nem derült égből villámcsapásként dől ki egy ilyen fa. Vannak jelek. Szokták mondani hogy a legutolsó viharban úgy hajlott mint az íjj. Ez ördögtől való. Én azonban más jeleket keresek. A szél hullámokban érkezik. Billegteti a fákat.
     
  • Azt keresem hogy a szél felöli oldalon a gyökérzet felszínre került-e? Az első jel ugyanis az, hogy a gyökérzet kezd a velszínre kerülni az állandó billegtetés miatt.
  • amásik jel, hogy nagy szélben a fa alatt lévő föld mozog. Lazul a talaj.
  • a fa tömegközéppontja a másik épület fölött helyezkedik el. (Volt olyan eset hogy oldalról nézve a fa teteje a szomszéd tetőgerince fölött volt már.) Ilyet azért már ne.  

Remélem ez is jelentett némi segítséget.

Üdvözlettel,

 

Fent Zoltán
   favágó

 

« Vissza a tudnivalók listájához

  • Bővebben lásd
  • A kincsek amik a helyszínen készülnek